Orvoslás és varázslás
 |
| Magvető 1976 |
Miért olvastam el?
A könyvtárban vettem le a polcról, megtetszett a címe. Semmit nem tudok ezen kultúrák (igen kultúrák!) orvoslásáról és érdekelt a téma. Mondjuk az 1976-os kiadási évszám, egy múló pillanatra balsejtelmet okozott, de azért eljött velem.
Fülszöveg
Mitől magasrendű egy kultúra? Magasrendűnek tarthatjuk-e az aztékok, mayák és inkák kultúráját? Hogyan orvosoltak, kuruzsoltak, varázsoltak ezekben az ősi birodalmakban? Lehet-e eredményes a „tapasztalati orvoslás”? Hatásosak voltak-e a varázslók gyógynövényei? Mi az igazság titokzatos kábítószereikkel kapcsolatban?
Ezekre és más kérdésekre válaszol Benedek István orvostörténeti-művelődéstörténeti tanulmánya hatalmas tényanyag összegyűjtésével és kritikai megrostálásával.
A tartalomról
Olvasás közben szorgosan jegyzeteltem, mivel magamtól biztosan nem emlékeztem volna minden érdekesebb részre. A szerző a nagy tudásanyag ellenére, sok mindent tesz az olvasási élmény rombolására, de sebaj. Először is miután térben is időben elhelyezi a Birodalmakat, szisztematikusan megindokolja, hogy szerinte miért is nem magasrendű a kultúrájuk. (Már ez is, hogy magasabb rendű, meg alacsonyabb rendű).
"A kultúra komplex fogalom. Magas kultúráról csak ott lehet szó, ahol fejlett a termelési mód,a gazdaság és kereskedelmi élet, az ipar, a lakáskultúra, az egészségügy, a közlekedés, a közbiztonság - egyszóval: a civilizáció; továbbá ahol a művészetek és tudományok számos ágát magas fokon művelik."Ez a meghatározás, ami után az adott népekre vonatkoztat.
"Mezo-Amerikában a termelési mód kezdetleges, jóformán kimerül a nép alaptáplálékának, a kukoricának termesztésében. Az ipar szűk körre korlátozott, a kereskedelem fejletlen. Munkaeszközük alig van egyéb, mint a kényszermunkás keze; legelemibb eszközöket, gépeket, fémeket, technikai segédeszközöket nem ismerik. Hasznos háziállatok nincs, állattenyésztésük minimális, fegyvereik kőkorszakiak."Miután kifejtette véleményét, felsorolja, hogy milyen forrásokra alapulva írta meg a könyvét. Tudni kell, hogy Benedek István nem monografikus munkát írt, művében hosszasan idéz a korábbi korszakok írók munkáiból, ami a legjobb és legérdekesebb részeit adják a műnek. A legszimpatikusabb életutat bejárt szerző egy franciskánus (ferences) szerzetes, bizonyos Bernardino de Sahagún volt, aki 1529-ben (10 évvel a hódítás után) költözik Mexikóba, ott megtanulja az azték nyelvet és tanít. A Santa Cruz Kollégium tanára, ahol azték ifjak is koptatták az iskolapadot, nem minden súrlódástól mentesen. 90 éves korában hunyt el. 1569-ben írt egy munkát az aztékok kultúrájáról, amit csak 1829-ben fedeztek fel újra, majd adtak ki.
Az azték orvoslás
"Mexikóban ma is a piacon árulják az indián nők a gyógyszereket, nemcsak növényeket, hanem állati és ásványi orvosságokat is; állítólag kétszáz ilyen népi gyógyszer van még mindig piaci forgalomban;ezt a hagyományt, úgy látszik, a Kolumbusz előtti időszakból őrizték meg. De akkoriban még masszírozónők is működtek a piacon, kenőasszonyok, akik gyógybalzsamokkal végezték gyógyító működésüket. Kosaraikban álltak a tinktúrák, kenőcsök, gyanták, bíbortetű kisajtolt nedve (Coccus cacti, ma festéket készítenek belőle, és kozmetikumnak használják), oposszum farka, különféle gyökerek és szárított növények: hánytatók, hashajtók, vértisztítók, izzasztók."A naptárból állapították meg nemcsak a született gyermek sorsát, de a betegségek diagnózisát is. Ez alapján derült az is ki, hogy melyik istennek kell áldozatot bemutatni engesztelésül. Különböző módokon jósolták meg a betegségek kimenetelét, például kukorica szemekből. A gyermekek meglepő és meglehetősen brutális kezeléséről:
"... fejjel lefelé felfüggesztik, torkát összeszorítják, megszúrják a lábát, ezt másnap sóval és paradicsommal kezelik - ha a gyermek még életben van"Az orvosokat felosztották:
- kiszívók
- érmetszők
- különböző specialisták
- szülészek
- fürdősök
A Mochika legenda
A fejezet az Inka Birodalom előtti perui kultúráról rántja le a leplet. Kételkedik fejlett orvostudományában, amelyre az összesen két képi ábrázolásból nem lehet egyértelműen következtetni. A betegségekről annál inkább! A torz figurák rengeteg orvostörténeti érdekességgel szolgálnak a hozzá értőknek.
Az Inka civilizáció és gyógyítás
Magáról a gyógyításról keveset hallunk. A központi elem a kizsákmányoló, népére rátelepedő inka állam, annak minél sötétebb színben való lefestése. A betegségeket is a bűnök büntetésének tekintették.
A maradék fejezetekben a természetben megtalálható drogokról, majd ezek mesterséges gyártásáról halhatunk.
Ami tetszett:
Az eredeti forrásokból hozott részletek, a különböző leírások. Orvostörténeti érdekességek.
Ami nem tetszett
Benedek István hozzáállása.
Kinek ajánlom?
Türelmes embereknek, akik nem húzzák fel magukat a szerző felfogásán, továbbá érdeklődnek az orvostörténet iránt.
Értékelés: 5/10
Kiadó: Magvető
Kiadás éve: 1976
Oldalszám: 172 o.
Online elérhető itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése