2014. december 30., kedd

Benedek István: Varázslás és orvoslás az azték, maya és inka birodalomban

Orvoslás és varázslás

Magvető 1976
Miért olvastam el? 
A könyvtárban vettem le a polcról, megtetszett a címe. Semmit nem tudok ezen kultúrák (igen kultúrák!) orvoslásáról és érdekelt a téma.  Mondjuk az 1976-os kiadási évszám, egy múló pillanatra balsejtelmet okozott, de azért eljött velem.

Fülszöveg
Mitől magasrendű egy kultúra? Magasrendűnek tarthatjuk-e az aztékok, mayák és inkák kultúráját?
Hogyan orvosoltak, kuruzsoltak, varázsoltak ezekben az ősi birodalmakban? Lehet-e eredményes a „tapasztalati orvoslás”? Hatásosak voltak-e a varázslók gyógynövényei? Mi az igazság titokzatos kábítószereikkel kapcsolatban?
Ezekre és más kérdésekre válaszol Benedek István orvostörténeti-művelődéstörténeti tanulmánya hatalmas tényanyag összegyűjtésével és kritikai megrostálásával.

A tartalomról
Olvasás közben szorgosan jegyzeteltem, mivel magamtól biztosan nem emlékeztem volna minden érdekesebb részre. A szerző a nagy tudásanyag ellenére, sok mindent tesz az olvasási élmény rombolására, de sebaj. Először is miután térben is időben elhelyezi a Birodalmakat, szisztematikusan megindokolja, hogy szerinte miért is nem magasrendű a kultúrájuk. (Már ez is, hogy magasabb rendű, meg alacsonyabb rendű). 
"A kultúra komplex fogalom. Magas kultúráról csak ott lehet szó, ahol fejlett a termelési mód,a gazdaság és kereskedelmi élet, az ipar, a lakáskultúra, az egészségügy, a közlekedés, a  közbiztonság - egyszóval: a civilizáció; továbbá ahol a művészetek és tudományok számos ágát magas fokon művelik."
Ez a meghatározás, ami után az adott népekre vonatkoztat.
"Mezo-Amerikában a termelési mód kezdetleges, jóformán kimerül a nép alaptáplálékának, a kukoricának termesztésében. Az ipar szűk körre korlátozott, a kereskedelem fejletlen. Munkaeszközük alig van egyéb, mint a kényszermunkás keze; legelemibb eszközöket, gépeket, fémeket, technikai segédeszközöket nem ismerik. Hasznos háziállatok nincs, állattenyésztésük minimális, fegyvereik kőkorszakiak."
Miután kifejtette véleményét, felsorolja, hogy milyen forrásokra alapulva írta meg a könyvét. Tudni kell, hogy Benedek István nem monografikus munkát írt, művében hosszasan idéz a korábbi korszakok írók munkáiból, ami a legjobb és legérdekesebb részeit adják a műnek.  A legszimpatikusabb életutat bejárt szerző egy franciskánus (ferences) szerzetes, bizonyos Bernardino de Sahagún volt, aki 1529-ben (10 évvel a hódítás után) költözik Mexikóba, ott megtanulja az azték nyelvet és tanít. A Santa Cruz Kollégium tanára, ahol azték ifjak is koptatták az iskolapadot, nem minden súrlódástól mentesen. 90 éves korában hunyt el. 1569-ben írt egy munkát az aztékok kultúrájáról, amit csak 1829-ben fedeztek fel újra, majd adtak ki.

Az azték orvoslás
"Mexikóban ma is a piacon árulják az indián nők a gyógyszereket, nemcsak növényeket, hanem állati és ásványi orvosságokat is; állítólag kétszáz ilyen népi gyógyszer van még mindig piaci forgalomban;ezt a hagyományt, úgy látszik, a Kolumbusz előtti időszakból őrizték meg. De akkoriban még masszírozónők is működtek a piacon, kenőasszonyok, akik gyógybalzsamokkal végezték gyógyító működésüket. Kosaraikban álltak a tinktúrák, kenőcsök, gyanták, bíbortetű kisajtolt nedve (Coccus cacti, ma festéket készítenek belőle, és kozmetikumnak használják), oposszum farka, különféle gyökerek és szárított növények: hánytatók, hashajtók, vértisztítók, izzasztók."
A naptárból állapították meg nemcsak a született gyermek sorsát, de a betegségek diagnózisát is. Ez alapján derült az is ki, hogy melyik istennek kell áldozatot bemutatni engesztelésül. Különböző módokon jósolták meg a betegségek kimenetelét, például kukorica szemekből. A gyermekek meglepő és meglehetősen brutális kezeléséről:
"... fejjel lefelé felfüggesztik, torkát összeszorítják, megszúrják a lábát, ezt másnap sóval és paradicsommal kezelik - ha a gyermek még életben van"
Az orvosokat felosztották:

  • kiszívók
  • érmetszők
  • különböző specialisták
  • szülészek
  • fürdősök
Ezek mellet még sokféle kuruzsló működött.

A Mochika legenda 
A fejezet az Inka Birodalom előtti perui kultúráról rántja le a leplet. Kételkedik fejlett orvostudományában, amelyre az összesen két képi ábrázolásból nem lehet egyértelműen következtetni. A betegségekről annál inkább! A torz figurák rengeteg orvostörténeti érdekességgel szolgálnak a hozzá értőknek.

Az Inka civilizáció és gyógyítás
Magáról a gyógyításról keveset hallunk. A központi elem a kizsákmányoló, népére rátelepedő inka állam, annak minél sötétebb színben való lefestése. A betegségeket is a bűnök büntetésének tekintették.

A maradék fejezetekben a természetben megtalálható drogokról, majd ezek mesterséges gyártásáról halhatunk.

Ami tetszett:
Az eredeti forrásokból hozott részletek, a különböző leírások. Orvostörténeti érdekességek.

Ami nem tetszett
Benedek István hozzáállása.

Kinek ajánlom?
Türelmes embereknek, akik nem húzzák fel magukat a szerző felfogásán, továbbá érdeklődnek az orvostörténet iránt.

Értékelés: 5/10

Kiadó: Magvető
Kiadás éve: 1976
Oldalszám: 172 o.

Online elérhető itt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése