Szabó T. Anna : Senki madara

 

Szabó T. Anna: Senki madara

 

Miért olvastam el?

Csíkszeredában a Kájoni János Könyvtárban dolgozik könyvtárosént egy barátnőm O. Amikor vittem vissza a kölcsönzött könyveimet, ő volt az olvasószolgálatos és ajánlotta nekem ezt a könyvet. Felmentem az emeletre a felnőtt részlegre, pont bent volt, úgyhogy kikértem. Előtte még egyszer sem halottam róla.

 

Fülszöveg

Az első nagy szerelem örök. Szárnyakat ad, átformál, megtanít a másikra és önmagunkra. De mi történik, ha annak, akit szeretünk, titka van? Ha nem akar egészen a miénk lenni? Ha feláldozza magát értünk, de közben mégis megtartja a szabadságát? Szabó T. Anna (japán nevén Kyoko) egy érzékeny magyar fiú és egy rejtélyes japán festőlány szerelméről mesél egy keleti legenda alapján, egyszerre mutatva be a kamasz-szerelem időtlen idilljét és a művészlét küzdelmes mindennapjait. Mindenkinek szól, aki nem fél az ölelés erejétől, és kész megtanulni a lényeget: ha madarat szeretsz, égbolt legyél, ne kalitka.

 

Tartalomról

Egészen különös hangulata van ennek a könyvnek. Egy ideig bizalmatlanul szemléltem mert féltem, hogy fájni fog ez a könyv. Tényleg fájt. De nem bánom ezt a fájdalmat, mert szép. Az illusztrációk álomszerűek, nagyon különleges képi világú. Sok jelképet lehet nem értettem meg, de megmozdult bennem valami, miközben olvastam. Most a kapcsolatomra vetítve egy olyan mélység fogott meg, ami a kapcsolatok örök mozgatója lehet.

Az alkotás során magunkból adunk és ez fokozottan volt igaz a könyvben. Talán nem véletlen, hogy sok művész élt önpusztító életet.

 

Szereplők

A névtelen pásztorfiú sokkal okosabb mintsem feltételezik róla. Láthatatlan dolgokat lát, gyógyít és olyan egységben él a természettel, ami egy tanult elmének nem hiszem, hogy megadatna. A lány különös teremtés, messziről szakadt a magyar pusztába. Alkotó és teremtő lény, aki képes ölelni, de vajon szeretni is tud-e?

 

Ami tetszett: Az illusztrációk, a pásztorfiú karaktere és a szépséges, keleties hatású képi világ. Az egészet átható természettel való egység hangulata. Ahogy ábrázolta a kapcsolatokat.

 

Ami nem tetszett:

Elég mélyen érintett és ezt kezelni kellett. De talán ez nem is olyan nagy hátrány egy felnőtteknek szóló mesénél. Egy gyermek nem értheti igazán még meg. Ehhez már kell némi élettapasztalat, hogy értékelni tudjuk.

 

Kinek ajánlom?

Olyan felnőtteknek, akik nem félnek belevonódni egy szép-bús történetbe. Akiknek valaha már volt kapcsolata és volt szerelmes. Olyanoknak, akik már próbáltak alkotni szívüket-lelküket beleadva a munkába. Azoknak is akik szeretik a távol-keleti ezen belül is a Japán kultúrát.

 

Borító: 10/10

Karakterek: 9/10

Hangulat: 10/10

Értékelés: 10/10 pont

 

Elys Dolan: Nyuszi úr csokoládégyára

Elys Dolan: Nyuszi úr csokoládégyára

Miért olvastam el?

Nagyon megtetszett a borítója a gyerekkönyvtárban, úgyhogy leemeltem a polcról és mivel az illusztrációkis viccesek és tetszetősek voltak, ezért jött is az olvasnivalónak kiválasztott kupaccal együtt. Nem kellett csalódnom, sőt kedvenc könyv lett belőle!

Fülszöveg:

Kíváncsi vagy, hogy készül a csokitojás? Lépj be Nyuszi úr csokoládégyárába, és megtudod!

Volt egyszer egy csokigyár, amit Nyuszi úr vezetett. Az emberek kilószámra vették tőle az édességet, de ő mohó volt, és agyonhajszolta a tyúkjait, hogy egyre több és több tojást tojjanak. Ám amikor a tyúkok sztrájkba lépnek, Nyuszi úr kénytelen rájönni: attól, hogy valakinek tollas a háta, még nem feltétlenül palimadár!

Tartalomról

Kis kapitalizmus történet gyerekeknek. Ez volt az első gondolatom, mert volt benne kizsákmányolás és sztrájk, aztán munkabiztonság fontossága, ugyanakkor az egész történet könnyen fogyasztható és vicces. Az illusztrációk színesek, sok apró részlet látszódik a nagy alakú könyvben, amit érdemes elnézegetni. A csokoládétojásgyárnak számos momentuma van, például, hogy a tyúkokcsokit esznek, és csokoládétojást esznek, mindezt gyári futószalagos iparizált környezetben. Párhuzamosan olvastam: Charles Duhigg: A szokás hatalma könyvét, amiben a pozitív szokáshurkot egy acélvállalatnál a munkabiztonság emelése indít el, itt egy lefelé húzó spirál pedig pont a „tyúktalan” túlhajszolás folyománya. De nem hiába mese, úgyhogy a végkifejlet tudható, mégis olyan szórakoztató volt és kikapcsolt, hogy szeretnék majd belőle egy saját példányt.

Szereplők

Nyuszi úr kapzsi gyáros, aki a profitot hajszólja, amíg a munkás tyúkok a csokigyárban megálljt nem parancsolnak fellépésükkel. Viszont a jellemfejlődés és a saját hibából való tanulás garantált.

Tyúkok:

Egy kivétellel nincsenek nevesítve, inkább típusókat jelenítenek meg, de a humor forrásai ők is. Pl: nyaralni induló tyúk, a súlynövekedés miatt panaszkodó tyúk.

Ami tetszett:

Az illusztrációk, történet, tanulság, humor az, hogy ipari környezetbe lett helyezve a csokitojásgyártás, ami igazán modernné tette a jobbik értelemben a mesét. Ugyanakkor reális helyzetet mutat be, amely valóban számos helyen megtörténet az elmúlt két-három évszázad során. Kedvenc lett. Szuper könyv, tényleg érdemes

Ami nem tetszett:

 Azt hiszem volt benne egy elírás. De összességében szuper könyv, ismerjétek meg!

Kinek ajánlom?

Akár ezen keresztül a huszadik század elejének munkásmozgalmak is magyarázhatók a fiatalabbaknak, mert azért van áthallás. Mindenkinek ajánlható, aki nyitott egy humoros és tanulságos történetre.

Értékelés: 10/10 pont